A Könyves Kálmán magyar műkiadó részvénytársaság alapszabályai
1. §
A társaság cége magyarul: “Könyves Kálmán” magyar műkiadó részvénytársaság; németül: “Könyves Kálmán” ungarische Kunstverlags-Actiengesellschaft.
A céget a társaság teljes címével két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag és egy cégjegyző jegyzi.
2. §
A társaság székhelye: Budapest.
Fiókintézetet a társaság vidéken is létesíthet.
3. §
A társaság üzleti célja irodalmi művek és műtárgyak kiadása és elárusítása.
4. §
A társaság tartama 1891. szeptember hó 1-től számított 25 év.
Ezen 25 év letelte előtti utolsó rendes közgyűlés a felszámolást vagy az üzlet folytatását határozza el.
Felszámolás esetében a felszámolókat a 25. év rendes közgyűlése választja.
5. §A társaság alaptőkéje 1.000.000 korona, amely összegből 955.000 korona elsőbbségi részvénytőkét, 45.000 korona pedig törzsrészvénytőkét képez.
5. §
A társaság alaptőkéje 1.500.000 korona, mely 7500 darab egyenként 200 korona névértékű bemutatóra szóló 6%-os elsőbbségi részvényből áll.
6. §
Az elsőbbségi részvénytőke 4775 drb. egyenként 200 korona névértékű bemutatóra szóló 6%-os elsőbbségi részvényből áll.
7. §
A törzsrészvénytőke áll:
a) jelenleg 198 drb bemutatóra szóló 200 korona névértékű törzsrészvényből, melyek 2250 drb régi törzsrészvényből bevont 1980 darab ellenében bocsáttattak ki;
b) jelenleg 270 drb eredetileg 100 frt (200 kor.) névértékkel kibocsátott, de a névérték 1/10 részére lebélyegzett névre szóló régi törzsrészvényből, amelyek közül 10 drb együttvéve gyakorolhatja egy törzsrészvény jogait.
Ezen régi törzsrészvények bevonása el lévén határozva, minden 10 drb régi részvényért egy új törzsrészvény (a) pont) fog kiadatni.
8. §
A törzs- és elsőbbségi részvények egymáshoz való viszonyát a következő elvek szabályozzák:
1. A társaság tiszta nyereségéből (25. §) első sorban az elsőbbségi részvényeseknek biztosíttatik 6% kamatozás.
2. Ha a társaság jövedelmei valamely évben az elsőbbségi részvények 6% osztalékát nem fedeznék, a hiány a következő évben, esetleg években lesz pótlandó úgy, hogy a törzsrészvények birtokosai osztalékban mindaddig nem részesülhetnek, míg az elsőbbségi részvények elmaradt osztalékaira a megfelelő utánfizetések teljesítve nem lettek.
3. Felszámolás, illetőleg csőd esetében elsősorban az elsőbbségi részvények teljes névértéke fizettetik vissza. Az elsőbbségi részvények névértékének visszafizetése után a törzsrészvények váltatnak be.
4. Minden egyéb tekintetben a törzs- és elsőbbségi részvények egyenlő jogokat élveznek.
9. §
A kereskedelmi törvényben szabályozott nyilvános számadás és ellenőrzés céljából minden év első felében rendes közgyűlés hívandó egybe.
Rendkívüli közgyűlés tartandó:
a) ha azt az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság elhatározza.
b) ha az alaptőke 1/10 részét képviselő részvényesek kívánják s e kívánságukat a közgyűlés céljának megjelölésével az igazgatóságnak bejelentik, s részvényeiket leteszik.
A közgyűlés egybehívásáról az igazgatóság gondoskodik.
6. §
A kereskedelmi törvényben szabályozott nyilvános számadás és ellenőrzés céljából minden év első felében rendes közgyűlés hívandó egybe.
Rendkívüli közgyűlés tartandó:
a) ha azt az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság elhatározza.
b) ha az alaptőke 1/10 részét képviselő részvényesek kívánják s e kívánságukat a közgyűlés céljának megjelölésével az igazgatóságnak bejelentik, s részvényeiket leteszik.
A közgyűlés egybehívásáról az igazgatóság gondoskodik.
10. §
Minden közgyűlést legalább 8 nappal előre kell hirdetni, s napirendjét a hirdetménybe kell iktatni.
Csak a kihirdetett napirend tárgyalható. Kivételnek új közgyűlésnek egybehívását célzó indítványnál van helye.
7. §
Minden közgyűlést legalább 8 nappal előre kell hirdetni, s napirendjét a hirdetménybe kell iktatni.
Csak a kihirdetett napirend tárgyalható.
Kivételnek új közgyűlésnek egybehívását célzó indítványnál van helye.
11. §
Érvényes határozatot csak olyan közgyűlés hozhat, melyen legalább hét részvényes személyesen megjelent, akik az alaptőkének legalább egy tizedét képviselik.
A közgyűlés minden határozatait, amelyeknél a 12. § kivételt nem teszen, általános szótöbbséggel hozza.
8. §
Érvényes határozatot csak olyan közgyűlés hozhat, melyen legalább hét részvényes személyesen megjelent, akik az alaptőkének legalább egy tizedét képviselik.
A közgyűlés minden határozatait, amelyeknél a 9. § kivételt nem teszen, általános szótöbbséggel hozza.
12. §
Az alaptőke 2/3 részének képviselete, és a szavazatok 2/3 többsége szükséges a következő határozatok érvényességéhez:
1. más társasággal való egyesülés tárgyában.
2. a társaság működésének megszüntetése tárgyában.
3. az igazgatóság vagy felügyelőbizottság elmozdításához.
9. §
Az alaptőke 2/3 részének képviselete, és a szavazatok 2/3 többsége szükséges a következő határozatok érvényességéhez:
1. más társasággal való egyesülés tárgyában.
2. a társaság működésének megszüntetése tárgyában.
3. az igazgatóság vagy felügyelőbizottság elmozdításához.
13. §
Ha a közgyűlés a 10. vagy 11. §§. szerint határozatképtelen, és ugyanazon tárgyak felett 30 napon belül újabb közgyűlés tartatik, úgy ezen újabb közgyűlés a megjelent részvényesek és a letett részvények számára, valamint a szavazatok 2/3 többségére való tekintet nélkül határozatképes.
10. §
Ha a közgyűlés a 7. vagy 8. §§. szerint határozatképtelen, és ugyanazon tárgyak felett 30 napon belül újabb közgyűlés tartatik, úgy ezen újabb közgyűlés a megjelent részvényesek és a letett részvények számára, valamint a szavazatok 2/3 többségére való tekintet nélkül határozatképes.
14. §
A közgyűlésen csak azon részvényesek szavazhatnak, akik a részvényeiket legalább 5 nappal a közgyűlés előtt a társaságnál vagy a hirdetményben kijelölt más helyen letétbe helyezték.
Minden letett részvény egy-egy szavazatra jogosít. Az 1/10 részre lebélyegzett régi részvények közül tíz darab együtt gyakorol egy szavazatot. Meghatalmazott általi képviseletnek helye van.
11. §
A közgyűlésen csak azon részvényesek szavazhatnak, akik a részvényeiket legalább 5 nappal a közgyűlés előtt a társaságnál vagy a hirdetményben kijelölt más helyen letétbe helyezték.
Minden letett részvény egy-egy szavazatra jogosít. Meghatalmazott általi képviseletnek helye van.
15. §
A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, ennek akadályoztatása esetén az igazgatóság e célra delegált tagja elnököl.
12. §
A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, ennek akadályoztatása esetén az igazgatóság e célra delegált tagja elnököl.
16. §
A kereskedelmi törvény 179. §-ában felsorolt tárgyakon kívül minden esetben csak a közgyűlés határozhat:
1. Ingatlanok megszerzése vagy elidegenítése,
2. A felügyelőbizottság díjazása tárgyában.
13. §
A kereskedelmi törvény 179. §-ában felsorolt tárgyakon kívül minden esetben csak a közgyűlés határozhat:
1. Ingatlanok megszerzése vagy elidegenítése,
2. A felügyelőbizottság díjazása tárgyában.
17. §
A közgyűlés jegyzőjét és a jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldött két bizalmi férfiút az elnök ajánlatára a közgyűlés küldi ki.
14. §
A közgyűlés jegyzőjét és a jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldött két bizalmi férfiút az elnök ajánlatára a közgyűlés küldi ki.
18. §
Az igazgatóság legalább három és legfeljebb kilenc tagból áll.
Az igazgatóság elnökét maga választja.
Az igazgatóság akár saját kebeléből, akár kívülről választja az ügyvezető-igazgatót, kinevezi a társaság összes tisztviselőit; megállapítja javadalmazásaikat; és elintézi a társaság mindazon ügyeit, amelyek a közgyűlésnek fenntartva nincsenek.
15. §
Az igazgatóság legalább három és legfeljebb kilenc tagból áll.
Az igazgatóság elnökét maga választja.
Az igazgatóság akár saját kebeléből, akár kívülről választja az ügyvezető-igazgatót, kinevezi a társaság összes tisztviselőit; megállapítja javadalmazásaikat; és elintézi a társaság mindazon ügyeit, amelyek a közgyűlésnek fenntartva nincsenek.
19. §
Az igazgatóság megbízása mindig három évre szól.
A társasággal szemben megbízásukból kifolyólag (ex mandato) az igazgatóság összes tagjai egyetemleg felelősek.
16. §
Az igazgatóság megbízása mindig három évre szól.
A társasággal szemben megbízásukból kifolyólag (ex mandato) az igazgatóság összes tagjai egyetemleg felelősek.
20. §
Az igazgatóság minden tagja 10 darab részvényt tartozik a társaság pénztáránál deponálni.
17. §
Az igazgatóság minden tagja 10 darab részvényt tartozik a társaság pénztáránál deponálni.
21. §
Ha az igazgatóság tagjainak száma háromnál kevesebbre szállna, az igazgatóság kiegészítése végett azonnal új közgyűlés hívandó össze.
18. §
Ha az igazgatóság tagjainak száma háromnál kevesebbre szállna, az igazgatóság kiegészítése végett azonnal új közgyűlés hívandó össze.
22. §
A felügyelőbizottság legalább három és legfeljebb hét tagból áll. Megbízatása egy üzleti évre szól. Tagjai újraválaszthatók. Minden felügyelőbizottsági tag 5 darab részvényt tartozik deponálni.
19. §
A felügyelőbizottság legalább három és legfeljebb hét tagból áll. Megbízatása egy üzleti évre szól. Tagjai újraválaszthatók. Minden felügyelőbizottsági tag 5 darab részvényt tartozik deponálni.
23. §
A felügyelőbizottság tagjai a társasággal szemben ténykedéseik és mulasztásaik tekintetében egyetemlegesen felelősek.
20. §
A felügyelőbizottság tagjai a társasággal szemben ténykedéseik és mulasztásaik tekintetében egyetemlegesen felelősek.
24. §
Az igazgatóság minden év december 31-én zárja le a társaság számadásait.
Az árukészleteket évenkint, lehető értékcsökkenésre való tekintettel kell felbecsülni.
A kiadmányok és készletek értékelése a felügyelőbizottság ellenőrzése mellett történik.
Ingatlanoknál a beszerzési ár legalább 1%-a, gépeknél és berendezési cikkeknél a beszerzési árnak legalább 10%-a, künnlévő követeléseknél a névértéknek legalább 6%-a évről-évre leírandó.
21. §
Az igazgatóság minden év december 31-én zárja le a társaság számadásait.
Az árukészleteket évenkint, lehető értékcsökkenésre való tekintettel kell felbecsülni.
A kiadmányok és készletek értékelése a felügyelőbizottság ellenőrzése mellett történik.
Ingatlanoknál a beszerzési ár legalább 1%-a, gépeknél és berendezési cikkeknél a beszerzési árnak legalább 10%-a, künnlévő követeléseknél a névértéknek legalább 6%-a évről-évre leírandó.
25. §
A társaság nyereségét azon tiszta jövedelem képezi, mely az összes költségek és veszteségek leírása után a 24. § szerint egybeállított mérleg feleslege gyanánt mutatkozik.
A tiszta nyereség hová fordítása a következőképen határoztatik meg:
1. A tiszta jövedelem legalább 10%-a a tartalékalap képzésére fordíttatik.
2. A tiszta jövedelemből a következő jutalékok fizetendők ki:
a) 18% az igazgatóságnak;
b) 4% a társaság tisztviselőinek;3. A tiszta jövedelemből ezután az elsőbbségi részvénytőkének osztalék fejében 6% kamatozás biztosíttatik.
4. Az elsőbbségi részvények 6%-os kamatoztatása után a törzsrészvénytőke 6%-os osztaléka fizetendő ki.
5. A nyereség ezután fennmaradó része felett a közgyűlés határoz.
Amennyiben felülosztalék adatnék, a felülosztalékban minden részvény névértéke arányában részesedik.
22. §
A társaság nyereségét azon tiszta jövedelem képezi, mely az összes költségek és veszteségek leírása után a 21. § szerint egybeállított mérleg feleslege gyanánt mutatkozik.
A tiszta nyereség hová fordítása a következőképen határoztatik meg:
1. A tiszta jövedelem legalább 10%-a a tartalékalap képzésére fordíttatik.
2. A tiszta jövedelemből a következő jutalékok fizetendők ki:
a) 18% az igazgatóságnak;
b) 4% a társaság tisztviselőinek;
3. A nyereség ezután fennmaradó része felett a közgyűlés határoz.
Amennyiben felülosztalék adatnék, a felülosztalékban minden részvény névértéke arányában részesedik.
26. §
Az esedékességtől 3 év alatt fel nem vett osztalék elévül és a tartalékalapoz csatoltatik.
23. §
Az esedékességtől 3 év alatt fel nem vett osztalék elévül és a tartalékalapoz csatoltatik.
27. §
A társaság minden hirdetményét a magyar kormány hivatalos közlönyében teszi közzé.
24. §
A társaság minden hirdetményét a magyar kormány hivatalos közlönyében teszi közzé.
Kelt Budapesten 1911. március 4-én tartott rendes közgyűlésében.
dr. Németh Aladár közgyűlési jegyző, dr. Rajner Béla közgyűlési elnök
26902/911 sz.
Ezen módosított alapszabály, mely az 1908. évi január hó 3. napján 116679 szám alatt hozott végzéssel bejegyezett alapszabály helyébe lép, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél a kereskedelmi társas cégek jegyzékének X. kötet 367. lapján a “Könyves Kálmán magyar műkiadó részvénytársaság” bejegyzett cégnél bejegyeztetett.
Budapest, 1911. évi június hó 30.