A Könyves Kálmán magyar műkiadó részvénytársaság alapszabályai
1. §
A társaság cége magyarul: “Könyves Kálmán” magyar műkiadó részvénytársaság; németül: “Könyves Kálmán” ungarische Kunstverlags-Actiengesellschaft.
A céget a társaság teljes címével két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag és egy cégjegyző jegyzi.
2. §
A társaság székhelye: Budapest.
Fiókintézetet a társaság vidéken is létesíthet.
3. §
A társaság üzleti célja irodalmi művek és műtárgyak kiadása és elárusítása.
4. §A társaság tartama 1891. szeptember hó 1-től számított 25 év.
Ezen 25 év letelte előtti utolsó rendes közgyűlés a felszámolást vagy az üzlet folytatását határozza el.
Felszámolás esetében a felszámolókat a 25. év rendes közgyűlése választja.
4. §
A társaság tartama határozatlan.
5. §
A társaság alaptőkéje 1.500.000 korona, mely 7500 darab, egyenként 200 korona névértékű bemutatóra szóló 6%-os elsőbbségi részvényből áll.
6. §
A kereskedelmi törvényben szabályozott nyilvános számadás és ellenőrzés céljából minden év első felében rendes közgyűlés hívandó egybe.
Rendkívüli közgyűlés tartandó:
a) ha azt az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság elhatározza.
b) ha az alaptőke 1/10 részét képviselő részvényesek kívánják s e kívánságukat a közgyűlés céljának megjelölésével az igazgatóságnak bejelentik, s részvényeiket leteszik.
A közgyűlés egybehívásáról az igazgatóság gondoskodik.
7. §
Minden közgyűlést legalább 8 nappal előre kell hirdetni, s napirendjét a hirdetménybe kell iktatni.
Csak a kihirdetett napirend tárgyalható.
Kivételnek új közgyűlésnek egybehívását célzó indítványnál van helye.
8. §
Érvényes határozatot csak olyan közgyűlés hozhat, melyen legalább hét részvényes személyesen megjelent, akik az alaptőkének legalább egy tizedét képviselik.
A közgyűlés minden határozatait, amelyeknél a 9. § kivételt nem teszen, általános szótöbbséggel hozza.
9. §
Az alaptőke 2/3 részének képviselete, és a szavazatok 2/3 többsége szükséges a következő határozatok érvényességéhez:
1. más társasággal való egyesülés tárgyában.
2. a társaság működésének megszüntetése tárgyában.
3. az igazgatóság vagy felügyelőbizottság elmozdításához.
10. §
Ha a közgyűlés a 7. vagy 8. §§. szerint határozatképtelen, és ugyanazon tárgyak felett 30 napon belül újabb közgyűlés tartatik, úgy ezen újabb közgyűlés a megjelent részvényesek és a letett részvények számára, valamint a szavazatok 2/3 többségére való tekintet nélkül határozatképes.
11. §
A közgyűlésen csak azon részvényesek szavazhatnak, akik a részvényeiket legalább 5 nappal a közgyűlés előtt a társaságnál vagy a hirdetményben kijelölt más helyen letétbe helyezték.
Minden letett részvény egy-egy szavazatra jogosít.
Meghatalmazott általi képviseletnek helye van.
12. §
A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, ennek akadályoztatása esetén az igazgatóság e célra delegált tagja elnököl.
13. §
A kereskedelmi törvény 179. §-ában felsorolt tárgyakon kívül minden esetben csak a közgyűlés határozhat:
1. Ingatlanok megszerzése vagy elidegenítése,
2. A felügyelőbizottság díjazása tárgyában.
14. §
A közgyűlés jegyzőjét és a jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldött két bizalmi férfiút az elnök ajánlatára a közgyűlés küldi ki.
15. §
Az igazgatóság legalább három és legfeljebb kilenc tagból áll.
Az igazgatóság elnökét maga választja.
Az igazgatóság akár saját kebeléből, akár kívülről választja az ügyvezető-igazgatót, kinevezi a társaság összes tisztviselőit; megállapítja javadalmazásaikat; és elintézi a társaság mindazon ügyeit, amelyek a közgyűlésnek fenntartva nincsenek.
16. §
Az igazgatóság megbízása mindig három évre szól.
A társasággal szemben megbízásukból kifolyólag (ex mandato) az igazgatóság összes tagjai egyetemleg felelősek.
17. §
Az igazgatóság minden tagja 10 darab részvényt tartozik a társaság pénztáránál deponálni.
18. §
Ha az igazgatóság tagjainak száma háromnál kevesebbre szállna, az igazgatóság kiegészítése végett azonnal új közgyűlés hívandó össze.
19. §
A felügyelőbizottság legalább három és legfeljebb hét tagból áll. Megbízatása egy üzleti évre szól. Tagjai újraválaszthatók. Minden felügyelőbizottsági tag 5 darab részvényt tartozik deponálni.
20. §
A felügyelőbizottság tagjai a társasággal szemben ténykedéseik és mulasztásaik tekintetében egyetemlegesen felelősek.
21. §
Az igazgatóság minden év december 31-én zárja le a társaság számadásait.
Az árukészleteket évenkint, lehető értékcsökkenésre való tekintettel kell felbecsülni.
A kiadmányok és készletek értékelése a felügyelőbizottság ellenőrzése mellett történik.
Ingatlanoknál a beszerzési ár legalább 1%-a, gépeknél és berendezési cikkeknél a beszerzési árnak legalább 10%-a, künnlévő követeléseknél a névértéknek legalább 6%-a évről-évre leírandó.
22. §
A társaság nyereségét azon tiszta jövedelem képezi, mely az összes költségek és veszteségek leírása után a 21. § szerint egybeállított mérleg feleslege gyanánt mutatkozik.
A tiszta nyereség hová fordítása a következőképen határoztatik meg:
1. A tiszta jövedelem legalább 10%-a a tartalékalap képzésére fordíttatik.
2. A tiszta jövedelemből a következő jutalékok fizetendők ki:
a) 18% az igazgatóságnak;
b) 4% a társaság tisztviselőinek;
3. A nyereség ezután fennmaradó része felett a közgyűlés határoz.
Amennyiben felülosztalék adatnék, a felülosztalékban minden részvény névértéke arányában részesedik.
23. §
Az esedékességtől 3 év alatt fel nem vett osztalék elévül és a tartalékalapoz csatoltatik.
24. §
A társaság minden hirdetményét a magyar kormány hivatalos közlönyében teszi közzé.
Kelt Budapesten, 1916. június hó 28-án tartott rendes közgyűlésében.
Bíró Béla közgyűlési jegyző, Révai Ödön közgyűlési elnök
Cg. 2472/2 szám
Ezen módosított alapszabály, mely az 1911. évi június hó 30. napján 26902 sz. a. hozott végzéssel bejegyzett alapszabály helyébe lép, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél a kereskedelmi társas cégek jegyzékének X. kötet 367. lapján a “Könyves Kálmán magyar műkiadó részvénytársaság” bejegyzett cégnél bejegyeztetett.
Budapest, 1916. évi július hó 29. napján.